A dinamikusan fejlődő város Békés megye nyugati kapuja, Magyarország ötödik legnagyobb állóvize a Körös egyik holtága mellett fekszik. A csodálatos táji környezetnek ezenkívül része még a világszerte híres Arborétum is. Az itt élők megélhetését a mezőgazdasági és ipari termelésen kívül az idegenforgalom és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások adják.
A város életét egész évben végigkövetik a különböző kulturális, hagyományőrző és sportrendezvények. Amennyiben kíváncsi az "Alföld gyöngyszemére", látogasson el a városba, hiszen itt mindent megtalál a megfelelő kikapcsolódáshoz.
LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK
align=left Az 1836-ban épült Szarvasi Szárazmalom, mára az országban szinte egyedülálló kuriózum.
A Holt-Körös partján, az Arborétummal szemben áll az a jelképes szélmalom, ami a Trianon előtti Magyarország földrajzi közepét jelöli.
align=right Bolza Pál mostani bámulatos szépségű empire kastélyának elődje 1810-20 között épült a Körös-parton, annak hídja közelében. Ezt az épületet a XIX. század közepén átépítették, valamint klasszicista, romantikus, valamint eklektikus stílusú részletekkel látták el. A Tessedik Sámuel Főiskola Rektori Hivatalaként szolgáló kastélyhoz hangulatos kis park, valamint egy kisebb arborétum is tartozik.
Mittrovszky Wladimir gróf egykori kastélya 1835 körül, klasszicista stílusban épült. A kastélyt a városi elöljáróság 1854-ben megvásárolta. A hajdani községháza épületét, homlokzatát a klasszicista stílusra jellemző kiszögellések jellemzik, fölöttük szobordíszek nélküli timpanon látható.
align=left Az Árpád Szálló a városközpont egyik meghatározó épülete, 1895-1896 között szecessziósstílusban a millenniumi ünnepségek alkalmából építették. A patinás Árpád Szálló több építészeti stílus elemeit egyesíti magában, ezért talán nem túlzás azt állítani, hogy Békés megye egyik legszebb szállóépülete.
Az 1722-ben újratelepített város legrégebbi, országosan is védett műemléke, Tessedik Sámuel egykori temploma, a helyiek által csak Ótemplomnak nevezett evangélikus templom.
A város keleti csücskében található a millenniumi időkben eklektikus stílusban felépült evangélikus Újtemplom, melyet Francsek Imre építész tervei alapján Popják György helyi kőművesmester épített.
KULTÚRA
align=right A Tessedik Sámuel Múzeum elsősorban Szarvas város és környezetének gazdag mintegy hatezer éves történetét, valamint a tájegység egyedi néprajzát jeleníti meg. a "Tessedik városa hajdan és ma" c. állandó kiállítás, melynek gazdag régészeti anyaga a Szarvason és környékén letelepedett népek emlékeit tárja elénk az újkőkortól a törökök kivonulásáig. A kiállítás helytörténeti része a Tessedik-hagyaték bemutatásával indul, majd a kisparaszti növénytermesztés, állattartás, szőlőművelés, céhes ipar, kultúrtörténeti emlékek, kismesterségek (fazekas, szűcs, kerékgyártó) tárgyain keresztül mutatja be a hajdan itt élt emberek életét és munkásságát.
A szarvasi születésű híres festőművésznek, Ruzicskay Györgynek(1896-1993) a Holt-Körös nyugati partján fekvő Erzsébet ligetben volt a műterme. A művész halála után a műtermét ésa lakás egy részét is megnyitották a látogatók előtt.
align=left A szarvasi Szlovák Tájházbabelépve a látogatót könnyen megidézheti a hely légköre, a korhű berendezésitárgyak magával ragadó varázsa, a képzeletükben ezért könnyen megelevenedhet aze házakban hajdanában élő és szorgoskodó felvidékről származó (tót) parasztokmindennapi élete.
FÜRDŐKULTÚRA
align=right A török időktől ismert a szarvasi fürdőkultúra. 1884-ben épült az első nyilvános gőzfürdő. A jelenlegi gőz-, kádfürdő és uszoda 1902-ben épült, és ennek a rekonstrukciója történt meg 2004-ben.
Gyógyvize izületi gyulladásos és nőgyógyászati betegségek kezelésére javallott.A műemlék jellegű szecessziós stílusban felépült Városi Gyógyfürdő vizét 2000-ben gyógyvízzé nyilvánították.
TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
A város nemzetközi hírű látványossága a Pepi-kert néven ismert Szarvasi Arborétum, mely az ország egyik legnagyobb, valamint leglátogatottabb növénygyűjteménye.
Szarvas területének jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi területei közé tartozik. Szarvason található a Körös-Maros NP Körösvölgyi Látogatóközpontja.
align=right A Holt-Körös partján, az Arborétummal szemben áll az a jelképes szélmalom, ami a Trianon előtti Magyarország földrajzi közepét jelöli. Az emlékhelyhez a Holt-Körös gátján vezet, az 1100m hosszú Történelmi Emlékút.
ÁLLANDÓ PROGRAMOK
Aratónap és Kárpát-medencei Nemzetiségek Találkozója (július)
Amatőr fogathajtó verseny (július)
Körös Napok Nyári Művészeti Fesztivál (július-augusztus)
Amatőr Maratoni Kenuverseny (augusztus)
Szilvanap (szeptember)
Szarvasi Töltöttkáposzta főző és kolbászkészítő verseny (október)
VÁROSTÖRTÉNET
align=left A régészeti leletek tanúsága szerint a ma 18 ezres város környéke már az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott volt. Az avar kori rovásírásos tűtartó egyik legjelentősebb nyelvi emlékünk. Szarvashalmot először Anonymus krónikája említi. Az Árpád kori falu létét 1284-85-ből származó feljegyzések idézik, amikor Kun László királyunk több rendeletét Szarvashalomról keltezte.
A török időkben palánkvárat építettek a fontos folyami átkelőhely védelmére. Az erősség többször gazdát cserélt, majd 1686-ban véglegesen elpusztult. A lakatlan pusztává lett vidékre 1722-ben báró Harruckern János György telepített a felvidéki vármegyékből, valamint Csabáról és Pest megyéből jobbágycsaládokat.
align=right A XVIII-XIX. század fordulóján Tessedik Sámuel, a város újkori történetét leginkább meghatározó evangélikus lelkész és agrárreformer felvirágoztatta a fiatal mezővárost, és itt alapította meg Európa első gazdasági iskoláját. 1847-ben Réthy Lipót Szarvason hozta létre Békés megye első nyomdáját. Ma Szarvas Békés megye felsőoktatási és tudományos központja.